Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekültügyi szabályozás miatt. A Bizottságnak például azzal van problémája, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat.
Több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB), mert úgy véli, hogy ezen országok menekültügyi szabályozásának bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal – jelentették be a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján Brüsszelben. Az Európai Bizottság csütörtökön felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított a közelmúltban elfogadott magyar menekültügyi jogszabályok ügyében.
A menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban a bizottság aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal még a fellebbezés elbírálása előtt az ország elhagyására kényszeríti a kérelmezőket.
Az EB szerint az is aggályos, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben az eljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló uniós irányelv rendelkezéseit, amelyek biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak megkapják minden szükséges dokumentum írásbeli fordítását. A szervezet szerint az is problémás, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó új magyar törvény értelmében nem kötelező a kérelmezők meghallgatása.
Már korábban is jelezték a problémákat
A bizottság korábban már megvizsgálta az Országgyűlés által júliusban és szeptemberben elfogadott jogszabály-módosításokat, és adminisztratív levélben közölte előzetes aggodalmait a magyar hatóságokkal. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság újabb levelének megválaszolására. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Az Európai Bizottság csütörtökön Olaszországgal, Görögországgal, Horvátországgal és Máltával szemben is kötelezettségszegési eljárást indított, amiért nem sikerült maradéktalanul átültetniük jogrendjükbe és végrehajtaniuk a közös európai szabályozást a menekültügy terén.
A bizottság felszólította Görögországot, Horvátországot és Olaszországot, hogy pontosan hajtsák végre a menedékkérők hatékony ujjlenyomat-vételéről és az adatoknak az Eurodac-rendszerbe 72 órán belül történő továbbításáról szóló rendeletet. Az Európai Bizottság októberben adminisztratív levelet küldött Athénnak, Zágrábnak és Rómának ezzel kapcsolatban, a jelzett aggályokra azonban két hónap elteltével sem születtek megfelelő megoldások.
Az EB emellett felszólította Görögországot és Máltát, hogy jelentsék be a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv teljes körű átültetése érdekében tett nemzeti intézkedéseiket, amelyekről eddig nem tettek bejelentést.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Szó sincs az Európai Unió elhagyásáról.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A szakértő rámutatott, Oroszország az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő, megelőzve Katart.
Résen lesz az Európai Bizottság.
Az ukrán rendőrség szerint az embercsempészek több száz hadkötelesnek segítettek átkelni a határokon.
A Tisza Párt elnöke újabb és újabb elméletekkel áll elő, hogy a kormányt hibáztathassa, de a rendőrség a bizonyítékok alapján folytat nyomozást, Magyar Péter állításait pedig visszautasítja.
